Mindig mögöttem állt
Jelenléte csöndes volt, nesztelen,
Előtte mindig meztelen
Voltam, mindenre érdemtelen
Gyerek fegyvere lett az értelem;
Most bot üti bennem a múlt nyomát.
Mindig mögöttem állt
Jelenléte csöndes volt, nesztelen,
Előtte mindig meztelen
Voltam, mindenre érdemtelen
Gyerek fegyvere lett az értelem;
Most bot üti bennem a múlt nyomát.
Maiko haiku
Ez a vers csak úgy lett...
Ez a vers nem vidám. Amikor először fotóztak le az oviban, azt hittem, hogy anyámnak majd a képet adják oda, amikor jön értem, mert én addigra fotó leszek...
Ezt a verset egy netes hírportál cikkének címe váltotta ki belőlem. Még sok ilyen van a tarsolyomban...
Ezt a versemet az elsős tanító nénim orrszőre ihlette. Mármint, nem ő volt elsős.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.